Széchenyi

Összetett, sokrétű, széles körű – így jellemezte a jelenlegi pályázati lehetőségeket Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Egy-két héten belül újabb pályázati kiírásokról születik döntés, forduljanak bizalommal a Széchényi Programiroda Nonprofit Kft. munkatársaihoz, akik ingyen segítenek.

Minden érdekel, ami az energia hatékony felhasználásával kapcsolatos, nem olyan régen vásárolt az önkormányzat elektromos autókat, és új közintézményeire napkollektorokat – ezzel indokolta Szolnoki Gábor, Tárnok polgármestere, hogy ellátogatott a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. által Budapesten szervezett „Energetika és megújuló energiához kötődő kiírások információs napja” című konferenciára. Mint mondta, a programiroda munkatársai sok mindenben segítenek, el is kel a segítség, mert véleménye szerint a pályázati rendszer bonyolult, abban készség szintjén mozogni szinte lehetetlen, fejleszteni pedig muszáj. 

Kicsit oldódni fog az a „borzasztó komoly területi kiegyenlítetlenség”, ami Pest és a többi megye között fennáll, ugyanis a kormány egy évvel ezelőtti döntését követően 2020 után Budapest és Pest megye külön régiót fog alkotni – kezdte köszöntő szavait dr. Szűcs Lajos, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa az energetikai konferencián. A döntésnek köszönhetően 2020 után a vállalkozóknak várhatóan nem kell azon gondolkodniuk, hogy telephelyüket valamelyik Pest megyéhez közeli megyébe tolják át, hogy a gazdaságfejlesztési programokban több támogatást szerezhessenek maguknak. A miniszteri biztos előadásában emlékeztetett: a kormány tavaly döntött egy 80 milliárd forintos keretösszegű kiegyenlítő forrás létrehozásáról. Mint mondta, ennek a forrásnak a pályázatai első ízben december közepén jelenhettek meg, jövő hét elején pedig megnyílik az az internetes felület, ahová ezeket a pályázatokat fel lehet tölteni. A miniszteri biztos arról is szólt, hogy egy-két héten belül újabb pályázati kiírásokról születik döntés, ami újabb lehetőségeket biztosít települési önkormányzatoknak, kis- és középvállalkozásoknak.

Nem lesz még egy ilyen lehetőség

Annyira összetett, annyira sokrétű, és széles körű a jelenlegi pályázati lehetőségek tárháza, hogy nem túlzás azt mondani, hogy még egy ilyen lehetőség, ami most akár a vállalkozói, akár a lakossági, az önkormányzati vagy az állami szférának rendelkezésére áll, nem lesz – mondta előadásában Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Az egyik legnagyobb kiadás az energia, a kormánynak fontos, hogy a lakosság hogy érez, amikor nem tudja kifizetni a sárga csekket, ezért energiahatékonyság- és racionalizálási programot indított, a cél a felhasznált energia csökkentése. Mint az államtitkár fogalmazott, 2020-ra az összes energiafelhasználáson belül a célul tűzött megújuló részarányt (14,65 százalék) el fogja érni hazánk. Szabó Zsolt előadásában hangsúlyozta, hogy a lakosság számára elindított Otthon melege programot – amely az elmúlt időszakban 125 ezer családot érintett – folytatni szeretné a kormány.

Az államtitkár kiemelte, az állami fenntartású közintézményekre mintegy 150 milliárd forintos pályázat jelenik meg a következő időszakban, valamint január elsejétől elindul a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-támogatási rendszer (METÁR) is. Szólt arról is, hogy a 2014-2020-as időszakban KEHOP mellett a TOP, GINOP, VEKOP operatív programok is rendelkezésre állnak azok számára, akik pályázni szeretnének.

1173,68 milliárd és a gyakori hibák

1173,68 milliárd forint – melynek 85 százaléka uniós támogatás, 15 százaléka pedig nemzeti önrész – áll rendelkezésre a KEHOP keretein belül a következő időszakban – mondta el előadásában Varró Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Pályázatos Energetikai Projektek Végrehajtási Főosztályának vezetője. A projekten belül lehetőség nyílik többek között árvizek elleni védekezés feltételeinek javítására, szennyvízkészlet valamint hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztésre, de energiahatékonyság növelésére is.

 A támogatási kérelmet sokszor azért utasították vissza a bírálók, mert a pályázók nem ismerték a felhívást – emelte ki az elmúlt év tipikus hibái közül Varró. Mint mondta, sok esetben az EPTK felület működésének hiányos ismerete okozza a projektek előrehaladását, de többször előfordul az is, hogy a többszintű projektmenedzsmentből az operatív szintnek nincsen tudomása a vezetőség által egyeztetett információkról, sokszor a határidőket sem tartják be. A közbeszerzések során elkövetett általános hibák közül pedig a jogszabály ismeretének hiánya a leggyakoribb.

A VEKOP keretein belül igénybe vehető, a vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatásáról beszélt előadásában Barak Helga, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. munkatársa. A program célja kis- és középvállalkozások primer energiafelhasználásának csökkentése, megújuló energiaforrás-felhasználás növelése, valamint az energiahatékonyság javítása. A projektre 11,76 milliárd forint áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásra minimum 3, maximum 50 millió forint, valamint minimum 3, maximum 50 millió forint kölcsön igényelhető. A támogatási igényt február 8-tól egészen 2019. február 8-ig lehet benyújtani.

Nem könnyű a közép-magyarországi régiónak

A közép-magyarországi régió (KMR) gazdasági erőforrásai miatt – magas GDP-eredménnyel rendelkezik lakossági arányban – nem kaphatott szerepet konvergencia területekhez kötődő operatív programokban, a VEKOP-on belül indítottak csupán tükörprojekteket – mondta Rácz Gábor, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. közép-magyarországi régiójának regionális igazgatója. Bár a tükörprojektek hasonlóak a konvergencia programokhoz, mégis alacsonyabbak a támogatási intenzitások, kisebbek a felhasználható források, ami miatt kevesebben érdeklődnek a pályázatokkal kapcsolatosan a régióban. Mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy a régió mégis jó helyzetben van a mikro-, kis és középvállalkozások nagy száma miatt. Mint mondta a programiroda közép-magyarországi régiójának munkatársai nemcsak a VEKOP-hoz kötődő pályázatokkal dolgoznak, nagyon nagy számú vállalkozás rendelkezik ugyanis a szóban forgó régióban székhellyel, telephelyét pedig a konvergencia-területekre viszik ki. Így nyílik lehetőségük, hogy a VEKOP-on kívül egyéb programokat is megpályázzanak. A sikerekről szólva elmondta, hogy egyházi szervezetek pályázati lehetőségeit segítették, de sok a megkeresésük a fiatal vállalkozói pályázatokkal kapcsolatosan, rengeteg fórumot rendezett, és rendez folyamatosan a programiroda.

A konferencián szó volt továbbá arról, hogyan lehet energiahatékonysági kiírásoknál kombinált hitelterméket igénybe venni, valamint hogyan lehet a nap energiáját napkollektor és napelem segítségével kiaknázni.

A pályázat iránt érdeklődők a Széchenyi Programiroda honlapján itt elérhető előadásanyagokból és ismertetőkből szerezhetnek bővebb információkat, kérdéseikkel pedig keressék bizalommal az iroda munkatársait.