Széchenyi

Ahogy a vállalkozásoknak, úgy az államnak is ki kell jelölnie a prioritásokat, amelyek megrajzolják a fejlesztési ívet – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a Széchenyi Programiroda által szervezett, Fókuszban az energiahatékonyság című szegedi konferencián pénteken.  

„2011 óta térítésmentesen nyújtunk szakmai támaszt a pályázatok iránt érdeklődőknek hatvan kirendeltségünkön. Kiemelt feladataink közé tartozik a rendezvények szervezése, csak a régióban hatvannál is több konferenciánk, rendezvényünk volt az elmúlt egy évben” – mondta Lévai Zoltán, a Széchenyi Programiroda Dél-alföldi régiójának igazgatója a programiroda szervezte szegedi konferencián. Lévai arról is szólt, hogy az elmúlt hónap végéig több száz pályázati kiírás jelent meg, magas összegek jutnak uniós forrásból az energiahatékonyság elősegítésére. Kiemelte továbbá, hogy a Széchenyi Programiroda segít megtalálni a legmegfelelőbb lehetőséget, és a szervezet munkatársai mindent megtesznek, hogy az uniós források minél hamarabb a kedvezményezettekhez kerülhessenek.

„A Csongrád Megyei Kormányhivatal évek óta tudatosan folytat energetikai korszerűsítéseket. A megyében hatvan különböző ingatlanban működnek szervezeti egységeink, az épületek energia-hatékony üzemeltetése és megújítása a hivatal létkérdése” – hangsúlyozta köszöntőjében Juhász Tünde kormánymegbízott. Elmondta továbbá, hogy 2014 óta pályáznak, és örömmel mondhatja, hogy ez év közepére, több mint harminc épületük fog teljesen megújulni és költséghatékonyabb módon üzemelni. Véleménye szerint az épületek megújításával példát mutat az állam. Meggyőződése, hogy az állami példamutatást követni fogják a hivatal dolgozói és ügyfelei.   

„Kiemelt szerepet kell, hogy jelentsen az energiahatékonyság a vállalkozások számára” – jelentette ki Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nemesi beszédében hangsúlyozta a GDP ötven százalékát adó kis- és középvállalkozói szektor szerepvállalását. Úgy gondolja, ennek a szektornak a termelékenysége kulcskérdés a magyar gazdaság teljesítményét illetően a jövő szempontjából. Arról is szólt, hogy a munkabér és a fejlesztési költségek után a legfontosabb az energia hatékony felhasználása, a vállalkozásoknak komoly helyen kell foglalkozniuk az energiafelhasználással és hatékonysággal.

2017. jelentős fejlesztéseket hoz a megyébe, „óriási pénzdömping vár mindannyiunkra, nem az lesz a probléma, hogy nem lesz forrás, hanem, hogy a forrást ésszerűen, hatékonyan és a jövő érdekében fel tudják-e használni” – kezdte beszédét B. Nagy László országgyűlési képviselő, Csongrád megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos. A megyei fejlesztésekről szólva elmondta, hogy a Széchenyi 2020 keretein belül 122 milliárd forintot, a GINOP-nál 80 milliárdot, a TOP-nál 23 milliárdot, az EFOP pályázatainál 6 milliárdot ítéltek már meg támogatásként a megyében. Kiemelte továbbá, hogy Csongrád megye mind a beadott pályázatok számában, mind a szerződéskötésekben, mind a megvalósításban az országos átlag felett teljesít. Hódmezővásárhely és Szeged áll az élen, ami a TOP források lehívását illeti, míg a GINOP-nál az idén átadásra kerülő ELI lézer kutatóközpont képviseli a legjelentősebb szeletet. Az említett településeken iskolák, óvodák, rendelők energetikai korszerűsítése zajlik. B. Nagy László felhívta a figyelmet, hogy érdemes időben kiválasztani az építőipari beruházót, mert félő, hogy a munkanélküliség megszűnése miatt kapacitáshiány jelentkezhet. Ígéretet tett arra, hogy a kormány is megoldást fog találni a kapacitásbővülésből adódó esetleges problémákra.

A magyar gazdaságpolitika történéseiről, a makrogazdasági tér nemzetközi kilátásairól, az Európai Unió közössége előtti „izgalmas” változásokról beszélt előadásában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes. „Milyen lesz az Európai Unió, ha lesz-e egyáltalán Európai Unió az elkövetkező tíz évben?” – tette fel a kérdést a politikus. A miniszterhelyettes véleménye szerint nem a pesszimizmus, sokkal inkább a realizmus beszél belőle, amikor ezeket a gondolatokat megfogalmazza. Ezt alátámasztva felidézte az elmúlt pár év eseményeit: Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, valamint a migráció okozta nehézségeket. Mint fogalmazott, öt évvel ezelőtt senki nem jósolta volna meg, hogy az unió egyik legerősebb tagállama, a britek elhagyják a közösséget, ahogy azt sem, hogy a migráció kezelésével kapcsolatos eltérő vélemények nem kettő, de háromfelé osztják az uniót. Csepreghy szerint a kilátások „nem túl rózsásak”, a közösségnek újra kell definiálnia a 2004-ben megkötött megállapodásokat. A tíz új tagállam felvételével 100 millió polgárral bővült az unió. Rámutatott, hogy a világ más térségeihez képest fokozatosan lassult az Európai Közösség növekedése, a távol keleti piacokhoz képest jelentős visszaesés volt tapasztalható. Ezen az uniós döntéshozók fájdalmas reformok helyett olyan piacok megtalálásával segítettek, ahol előnybe kerültek a nyugat-európai vállalkozások.  A miniszterhelyettes szerint a válság bebizonyította, hogy ez utóbbi nem járható út, nem lehet még egyszer a könnyebbik utat választani.

„Jelentős költségvetési hiányt, nagyon komoly munkanélküliséget, nagyon jelentős államadósságot, a jóléti kiadásokat alapvetően hitelekből finanszírozó jóléti intézkedéseket örökölt 2010-ben az új kormány” – hangsúlyozta Csepreghy. Tíz év alatt az ígért egymillió új munkahelyből 700 ezer megvalósult, a kritikusoknak üzenve kiemelte, ebből mindössze 200 ezer valósult meg pusztán közmunkából. Elmondta továbbá, hogy 2012-ben sikerült kikerülni a túlzott deficiteljárás alól, az unióban szinte egyedülállóként sikerült a magyar kormányzatnak három százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt, az államadósság pedig fokozatosan egyre alacsonyabb mértékű lett.

Az államtitkár megfogalmazta, szépek a számok, de az erős gazdasági háttér önmagában nem elegendő, „fókuszpontokat kell kijelölni az országnak a fejlesztések terén”. Úgy tartja, az a vállalkozás, amelyik egyszerre szeretne mindent fejleszteni, várhatóan csődbe fog menni. Ahogy a vállalkozásoknak, úgy az államnak is ki kell jelölnie a prioritásokat, amelyek megrajzolják a vállalkozások fejlesztési ívét. A kormány gazdaságpolitikailag szuverén, a jóléti kiadásokat finanszírozni képes országot szeretne, amely nem fog bezárkózni. A kormány célja, hogy a magyar gazdasági szereplőket arra ösztökélje, hogy a belső keresletet képesek legyenek kielégíteni, ezen felül néhány tucat regionális szinten jelentős, öt-tíz, világpiacon is versenyképes, magas hozzáadott értékű terméket gyártó vállalat működjön hazánkban.

Emberek millióinak teszi feleslegessé a munkahelyét, hoz létre új munkahelyeket, valamint együttműködésre kényszerít egymással konkuráló területeket az elkövetkező tizenöt-húsz évben az automatizáció és digitalizáció. Ha az atlanti világ szeretné megőrizni piaci pozícióit, akkor együttműködés szükséges az Egyesül Államok és Oroszország közötti területen az országok között. Csepreghy szerint Magyarország számára komoly előnyt jelenthet, hogy a kelet-közép-európai régió közepén fekszik, és érti a keleti világot. Úgy tartja, visszaszerezhetők Magyarország felelőtlen módon elengedett keleti piacai, ahová 1989 után benyomultak a nyugati cégek. A miniszterhelyettes úgy tartja, jó irányba halad a kormány, az építőipari beruházásokat említette példaként, ahol 2010 előtt a magyarországi beruházások 70 százalékát 3-5 nagy külföldi cég vitte el, ma viszont az ötven százalékát magyar vállalkozások.

A Széchenyi2020 keretén belül megjelenő pályázatok célja a gazdasági szereplők felzárkóztatása, Csepreghy véleménye szerint nagyobb sebességgel kell modernizálni, mint a nyugat-európai országok, csak így csökkenthető a lemaradásunk. Ma az Európai Unió összes tagországában, ahol fejlesztési források állnak rendelkezésre, Magyarország az egyetlen, ahol a teljes rendelkezésére álló keretet száz százalékát meghirdette a kormány. A miniszterhelyettes szólt arról, hogy a kifizetések felgyorsítása érdekében a tisztségviselőket prémiummal jutalmazzák.

A paksi beruházásról is szót ejtett az államtitkár, mint mondta, nincs szuverén ország szuverén energiapolitika nélkül, nincs szuverén ország, ami nem tudja diverzifikálni energiafüggőségét. A paksi bővítés arról szól, hogy egy hitelkonstrukció keretében megvásárolunk egy olyan atomerőmű-kapacitást, ami a magyar elektromos áram termelésének hosszú távon az ötven százalékát adja. A gazdasági versenyképesség egyik legfontosabb tényezője, hogy a gyártáshoz és a termeléshez szükséges energia milyen áron érhető el. Csepreghy rámutatott, hogy 2010-ben a magyar fogyasztók fizették a második legnagyobb kilowattonkénti árat az energiáért. Ma viszont alulról másodikak vagyunk, hazánkban nagyon alacsony az elektromos áram ára.

Az eseményen a megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztésekről beszélt Kern Krisztián, a Programiroda tanácsadója. Beszédében ismertette, hogy mely épületek esetében vehető igénybe a vissza nem térítendő forrás, melynek mértéke elérheti az 50 millió forintot.

A lakóingatlanok uniós forrásból történő korszerűsítéséről tartott előadást Sarok Krisztián, a Széchenyi Programiroda munkatársa. A VEKOP-on belüli, február végén megjelent, 105,2 milliárdos forráskerettel rendelkező támogatást társasházak, lakószövetkezetek, valamint magánszemélyek családi házakra és lakóházakra is igényelhetik.

A konferencián felszólalt továbbá Görög Tibor, a Pillér Takarékszövetkezet elnöke, aki előadásában ismertette többek között az MFB EU kkv versenyképesség-növelő hitelprogramot. Az utóbbi három előadó beszámolójáról prezentáció is készült, amelyet ide kattintva érhet el.